Melyik technológiával milyen sebesség érhető el?

A kérdés megválaszolásához először is érdemes különválasztani egymástól a vezetékes és a vezeték nélküli internetelérést, illetve az utóbbihoz képest is külön kell kezelni a mobilhálózaton elérhető, vezeték nélküli adatátvitelt.

A vezetékes kapcsolatnál – ahogyan a neve is mutatja – valamilyen elektromos impulzus vagy fény továbbítja az információt egy erre alkalmas kábelen keresztül, míg a vezeték nélküli technológiák esetében egy adó rádióhullámokat bocsát ki, amelyek a levegőn és különféle tárgyakon (illetve élőlényeken) áthatolva jutnak el a vevő egységhez.

Kábeles, kábelmodemes hozzáférés (DOCSIS)

A kábeltelevíziós hálózaton nyújtott internet-hozzáférések letöltési sebessége jelenleg üzleti ügyfelek esetében elérheti a 10 Gb/s-ot is, a lakossági előfizetés tekintetében pedig 2 Gb/s sem ritka. Feltöltési sebesség terén a kapcsolatok sebessége széles skálán mozog, valahol a 130 kb/s és 1 Gb/s között.

xDSL

A vezetékes telefonhálózatot használó xDSL technológiák esetén – szabványtól függően – a kapcsolat sebessége 52/16 M/s-tól egészen a 100 M/s-os le- és feltöltési sebességig terjedhet. Ennek a technológiának viszont már létezik egy továbbfejlesztett változata is: a G. Fast, mely letöltési irányban 500-1000 M/s sebességre is képes, a kábel minősége és az igénybe vett kábelszakasz hosszúsága (a központtól mért távolság) függvényében. 

Optikai hálózati internet-hozzáférés

Az optikai hálózaton nyújtott internetszolgáltatás esetében a jelenlegi gyakorlatban a letöltési sebesség elérheti a 10 Gbit/s-ot, a maximális feltöltési sebesség pedig meghaladhatja az 1 Gbit/s-os értéket.

Műholdas internet-hozzáférés

Az adó és a vevő eszköz közötti nagy átviteli távolság szinte mindig ront a kapcsolatok minőségén, így van ez a műholdas összeköttetéseknél is. Azok, akik az internet-hozzáférésnek ezt a fajtáját használják, körülbelül 5-20 Mb/s-os sebességet várhatnak el a kapcsolattól. A késleltetés itt igen nagy lehet. Ezt a technológiát elsősorban a távközlési infrastruktúrával rosszul ellátott területeken alkalmazzák.

Nyilvános vagy közösségi wifi

A nyilvános wifi esetén (pl. szállodák, internetkávézók) a hozzáférési lehetőséget nyújtó intézmény által biztosított szolgáltatások érhetők el, magyarul az adott létesítmény megosztja a vendégeivel a saját internethálózatát.

A közösségi wifi esetén a kábeles internetre előfizetők nemcsak saját otthonukban kapcsolódhatnak – a szolgáltatójukon keresztül – az internetre, hanem a szolgáltatási területen telepített további modemek hatósugarában is.

A közösségi wifiszolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltatók általában nem garantálják, hogy az előfizetett szolgáltatás ebben az esetben is elérhető.

Mobilhálózaton elérhető adatátviteli technológiák

Második generációs mobilinternet (2G)

Az első adatátvitelre alkalmas technológia a GSM volt. Ennek azonban 9,6 k/s-os elméleti maximális sebessége igen csekély, ezért általában a GPRS technológiára mondják azt, hogy ez már mobilinternetes adatátvitelnek számít (GPRS-sebesség: 40 kb/s). Ennek továbbfejlesztése a sokak által 2,5G néven említett EDGE, amelynek elméleti maximális adatátviteli sebessége 384 kb/s. Az EDGE technológiát gyakran 2,75G-nek is nevezik, de akkor a GPRS-t kell tekinteni 2,5G-nek, és a GSM-et 2G-nek. A mobiltechnológia sajátossága miatt az imént említett sebességértékeket a valóságban nem tudjuk elérni, ennek csak 60-80 százalékára vagyunk képesek.

Negyedik generációs mobilinternet (4G)

A 4G a negyedik generációs vezeték nélküli szolgáltatások elnevezése. A 4G esetében multimédiás szolgáltatásokkal (például nagy felbontású mobil televíziózás, 3D-s televíziózás) bővül ki a mobil széles sávú rendszer. A 4G-s rendszerek Mobile WiMAX és LTE (Long Term Evolution) szabvány szerint működnek. A 4G-s vezeték nélküli rendszerekkel nagy sebességű utazásnál (vonaton, autóban) 100 M/s, séta közben vagy álló helyzetben pedig akár 1 Gbit/s sebesség is elérhető.

Ötödik generációs mobilinternet (5G)

Az 5G egy több különböző frekvenciasávon használható szolgáltatás, elektromágneses szempontból a korábbi G-khez hasonló tulajdonságú. Három alapvető dologban különbözik a korábbi G-ktől: az 5G-vel számottevően megnő a hálózatok adatátviteli képessége, jelentősen csökken az adatcsomagok késleltetési ideje, és a hálózatra csatlakoztatható eszközök (pl. szenzorok) száma sokszorosára nő. Mindezek a tulajdonságok a fogyasztók mellett az ipari és gazdasági szereplőknek is hasznosak.

Az elérhető maximális adatátviteli sebesség itt meghaladja az 1850 Mb/s-ot. Tudni kell ugyanakkor, hogy attól, hogy a telefonunk 5G-s hálózatot használ, nem lesz szükségszerűen nagyobb az internetsebességünk, hiszen lehetséges, hogy nem önálló (non standalon), hanem a 4G-technológiára épülő 5G-s hálózaton kommunikálunk, de az is lehet, hogy olyan átviteli frekvenciasávot használ az 5G-hálózatunk, amely csak kisebb átviteli sebességet tesz lehetővé.