Az elméleti maximális sebességet több okból sem lehet elérni. Az egyik ok az, hogy az internetkapcsolat használatakor, az adatátvitel során vannak olyan információk, amelyek számunkra, felhasználók számára nem értékesek, azonban a hálózat működéséhez elengedhetetlenek. Sok olyan információt kell átjuttatni, ami látszólag nem hasznos adat. Az elméleti maximális értékbe minden beletartozik.

Másrészt azért nem tudjuk elérni az elméleti maximális sebességet az adatok le- vagy feltöltése során, mert a sávszélesség több okból is ingadozik.

Az egyik ok, hogy az interneten az adatok átvitelére használt csomagok, még egyetlen üzenet esetében is különböző útvonalakon haladhatnak.

Ez egyes csomagok útvonalát a rendszer automatikusan választja ki, a lehető leggyorsabb átvitel érdekében. Ez azért jó nekünk, mert ezzel elérhető, hogy egyetlen csomópont időszakos foglaltsága vagy kiesése ne hiúsítsa meg az üzenet megérkezését. Azonban ennek eredményekén – a hálózat aktuális állapotától függően – a beérkező csomagok különböző ideig utaznak, és – ahogyan az ábrán is látható – még a beérkezésük sorrendje is megváltozhat. Ezért a saját eszközünknek meg kell várnia az üzenethez tartozó utolsó csomagot, valamennyit sorba kell rendeznie, és csak utána tudja megmutatni nekünk az eredményt. Mivel a hálózat állapota folyamatosan változik. ezért az átvitel sebessége is ingadozást fog mutatni.

Szintén befolyásolja a sebességet az, hogy az adott pillanatban hányan használjuk az internetet. A szolgáltatók kötelezően egy alacsonyabb sávszélességet vállalnak (garantált sebesség), de ennél többel kecsegtetnek. A garantált és a kínált között lesz valahol a valóságos, megtapasztalható sebesség. Ha éppen kevesebben használják az internetet, akkor közöttük szétosztják az éppen nem aktív internetezők sávszélességét. Ha nagyon sokan használják az internetet, akkor csak a garantált sebesség marad.

A szolgáltatónál rendelkezésre álló sávszélesség megoszlik az adott pillanatban az internetre kapcsolódó felhasználók között, de ezek a felhasználók sem mind veszik igénybe a részükre biztosított teljes, a szolgáltató által az adott előfizetésre beállított kapacitást. Ha mindenki megpróbálná egy időben kihasználni az előfizetéshez tartozó maximális kapacitást, akkor az egyes előfizetőknek csak a garantált sávszélesség állna rendelkezésére. Ha az összes azonos időben kapcsolódó kapacitás igénye csekély, akkor mindenkinek rendelkezésre áll az előfizetéshez beállított, elérhető maximum. Ha a szolgáltató tapasztalatai alapján becsült számú egyidejű igény jelentkezik, akkor a kínált sávszélességhez közeli érték jut ez egyes igénylőknek. Ez az eljárás azért jó nekünk, felhasználóknak, mert a hálózat kiépítési és fenntartási költségei lényegesen magasabb számú előfizető között oszlanak el, miközben a valóságban is rendelkezésre álló kapacitás az esetek és az idő többségében sokszorosa a garantált sávszélességnek.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy szolgáltatónk az internetnek csak egy bizonyos részét felügyeli.

Ezért nem tudja befolyásolni, hogy a hálózatán kívüli forrásból származó információk milyen sebességgel érik el az ő rendszerét. Így, ha egy ismeretlen oldalról töltünk le valamilyen adatot, és annak a letöltési sebességét leolvassuk, az nem mérvadó, mert lehet, hogy már a szerver feltöltése is korlátozza az adatáramlás sebességét. Vagyis a sebességmérésnek általában akkor van értelme, ha a feltöltési oldalról nincs korlát, tehát egy direkt erre a célra kialakított, nagy kapacitású mérőszerverről mérünk.

A sávszélességet módosító hatások között meg kell még említeni a különböző külső eredetű elektromos zajokat és zavarokat, melyek képesek befolyásolni a letöltési sebességet is.. Az elérési hálózat műszaki állapota érzékeny a külső zavarokra. A változó intenzitású zajok ellen védekezik ugyan az összeköttetés, de a védekezés sávszélesség csökkentő hatást okoz.