Amikor egy internetszolgáltatóval szerződést kötünk, kapunk egy hálózaton belüli csatlakozási vagy hozzáférési pontot. Ezt az internetelérést kell szétosztanunk az eszközeink között úgy, hogy minden felhasználó (kliens, ami általában egy eszközt jelent) a rajta futó alkalmazások sávszélesség-igénye szerinti arányban részesüljön a sávszélességből. Erre a legmegfelelőbb (és ma már általában egyeduralkodó) megoldás egy ún. csillag elrendezésű (topológiájú) hálózat. Ennek a lényege, hogy a szolgáltatótól bejövő jelet egy erre szolgáló készülék (többfunkciós útválasztó , vagy angol elnevezéssel: router ) segítségével szétosztjuk minden egyes eszköz között (akár vezetékes, akár vezeték nélküli kapcsolattal).

A csillag topológiájú hálózat előnye, hogy egy eszköz hozzáférése nem függ a többitől , így ez az elrendezés biztosítja a rendszer stabil és megbízható működését.

Az otthoni hálózatok általában háromféle eszközt foglalnak magukba. Ezek a modem (kábel/xDSL/optikai), az útválasztó (router) és a hálózatra csatlakoztatott felhasználói eszközök (pl. számítógép, notebook, okostévé, okostelefon). A modem elvégzi a szükséges jelátalakítást az otthoni és a szolgáltatói hálózat között. Otthoni hálózatokban gyakran alkalmaznak úgynevezett SOHO (Small Office, Home Office, vagyis kis üzleti, valamint otthoni környezetbe szánt) útválasztókat, amelyek egy dobozon belül tartalmazzák a modemet, az útválasztót, a kapcsolót (switch) és a vezeték nélküli hozzáférési pontot (wireless acces point). Ez a kompakt, többfunkciós eszköz önmagában képes kiszolgálni egy otthoni helyi hálózatot. Ma már a legtöbb esetben ilyen eszközt telepítenek a szolgáltatók az előfizetőkhöz.